A nem jogerős ítélet szerint a kormánypárt megsértette a civilek jó hírnevét, amikor azt állította egy közleményében, hogy "a nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendeléseit teljesítő álcivil Helsinki Bizottság pofátlan módon a fekete-fehér adatokat is próbálja meghamisítani".
Úgy tűnik, hogy a szlovák munkaadója nem bünteti meg azt a kamionost, aki Calais-nál bepörgött, és ráhúzta a kormányt a menekültekre.
A Magyar Helsinki Bizottság beszámolója szerint több csomag ruhát vittek a szegedi börtön nagyfai objektumába a Segítsünk Együtt a Menekülteknek csoport önkéntesei. Minderre azért volt szükség, mert Szerbia nem fogad vissza egyetlen kiutasított személyt sem, viszont zárt őrizetüket börtönben oldják meg a magyar hatóságok, noha erre léteznének zárt táborok is.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a szerdai Röszke-Horgos határátkelőknél történtek kapcsán a legnagyobb problémát abban látják, hogy nem kaptak meg minden információt a kialakult helyzetről a menekültek, így többször azt hitték, hogy mégis kinyitják a határt. Ugyan fel lehetett volna készülni, de mégsem kapta meg a több ezres tömeg a minimális ellátást, illetve naponta alig százan mehettek csak be, ami tovább fokozta a feszültséget.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint Röszke és Tompa átkelőnél lesz tranzitzóna, és a Bevándorlási- és Állampolgársági Hivatal üzemelteti.
A Helsinki Bizottság személyiségi jogi perben követeli, hogy Kocsis Máté és a VIII. kerületi önkormányzat a nyilvánosság előtt kérjen bocsánatot a polgármester Facebook-bejegyzése miatt, és ismerje el: megsértette a migránsok emberi méltóságát, s ezzel a hatályos magyar törvényeket is.
Nehezen megszerezhető menekültstátusz, jogi akadályok, lakhatási és munkavállalási nehézségek, hiányzó tolmácsok, akadozó bürokrácia: csak néhány azok közül a problémák közül, amelyekkel a Magyarországra érkező migránsok szembesülnek. Míg a határzárra jelentős összeget költ a kormány, addig a más területeken tanúsított tétlenségével sokkal hatékonyabban adja a migránsok tudatára: "nem látunk szívesen!"
Elképesztő élményekről számolnak be Magyarországot megjárt menedékkérők egy németországi civil szervezetnek. A Magyar Helsinki Bizottság képviselője szerint tény, hogy a menekültügyi infrastruktúra túlterhelt, a benne dolgozók kimerültek, a bizottság munkatársai a rendőrségi intézményekre pedig kevésbé tudnak rálátni. A rendőrség szerint minden panaszt kivizsgálnak – ha a menedékkérő panaszt emel.
Az átlagember nem sok menekülttel találkozik, viszont rengeteget hallunk róluk biztos forrásból: „a szomszéd ismerőse mondta”, „olvastam az interneten”, „láttam a Facebookon”, avagy „az izraeli titkosszolgálat elfogott jelentéseit ismerő forrásaink közléséből”. Megpróbáltunk utánajárni pár nagy népszerűségnek örvendő elméletnek.
A Fővárosi Ítélőtábla arra kötelezte kedden a Fideszt és Hoppál Péter volt szóvivőt, hogy nyílt levélben fejezze ki sajnálkozását, amiért megsértették korábban a Magyar Helsinki Bizottság jóhírnevét. A levelet a Népszabadságban, a Magyar Nemzetben valamint a fidesz.hu portálon kell közzétenni. A döntés jogerős.
A plakátkampány és kormányzati propaganda nem válogat a menekültek között, ami a kínzásokat túlélő és egyéb módon súlyosan traumatizált menekültekkel szemben nemhogy méltánytalan, hanem elkeserítő is. Pedig megrázó történeteik a civil segítőket is nagyon igénybe veszik, de a területen tevékenykedő Cordelia Alapítvány még a hatóságokat is igyekszik felkészíteni a kihívásokra. A nyilvánosság szinte semmit sem érzékel abból, milyen szerencsétlen sorsú emberek áramlanak Magyarországra.
A menedékkérőket segítő szervezet levélben fordult a közmédia vezetéséhez, mert álláspontjuk szerint az adófizetők pénzéből működő közmédia a migránsok ügyében félelmet, sőt pánikot kelt, de azokat is megbélyegzi, akik segíteni próbálnak nekik.
A kormány bevallottan nem tud megküzdeni a Magyarországra érkező, esetleg Nyugat-Európából visszatoloncolt menekültek ellátásával, ennek ellenére az állam nem veszi igénybe a civilek segítségét. Pedig vannak magánkezdeményezések is, melyek a szerencsétlen sorsú harmadik országbélieken próbálnak segíteni - érdekes módon a nagy magyarországi segélyszervezetek kivárnak.
Szíven ütött egy magyar nőt a líbiai férfi története, akit nem voltak hajlandóak kiszolgálni az egyik debreceni presszóban, pedig volt pénze. Krisztina elhívta ezért kávézni Azizt, akit elkísért egyik barátja, egy iraki fogorvos, akit a debreceni menekülttáborban ismert meg. A Magyar Helsinki Bizottság segített összehozni a kávézást.
Véglegessé vált az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) azon ítélete, amelyben összesen 84 ezer euró kártérítés megfizetésére kötelezte a magyar államot azon hat magyar fogvatartott keresete nyomán, akik a túlzsúfolt magyar börtönök miatt emeltek panaszt. Azt, hogy a magyar állam nem kért felülvizsgálatot, az Igazságügyi Minisztérium közölte a hvg.hu megkeresésére.
A szigorúbb büntetőpolitika kialakítása előtt nem vizsgálták, hogy a szabadságvesztések növekedése milyen hatással lesz a börtönköltségekre. Most a Budapest Intézet készített egy ilyen vizsgálatot, igaz, nem a kormány, hanem egy civil szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság felkérésére. A kutatás számításai azt mutatják, hogy jelentős kiadásokkal jár a kapacitások bővítése, és hogy különösen fontos lenne például az előzetes letartóztatásban lévők számának drasztikus csökkentésével a fogvatartottak számának mérséklése.
A Magyar Helsinki Bizottság beperli a Fideszt, mert szerintük valótlan és gyalázkodó kitételek szerepelnek a pártnak a civil szervezettel kapcsolatos pénteki sajtóközleményében.
12 osztálytársa írt levelet a bíróságnak a kurd Kaya Elif érdekében, akit az a veszély fenyeget, hogy családjával együtt kitoloncolják Magyarországról, bár csecsemő kora óta itt él. A leveleket matrózblúzos lánykülönítmény adta át pénteken a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak.
A civil jogvédő szervezet jó hírneve és becsülete megsértése miatt júniusban fordult bírósághoz egy Fidesz-közlemény miatt, melyben azzal vádolták meg őket, hogy a "fekete-fehér adatokat is próbálja meghamisítani" a szervezet a menekültekkel kapcsolatosan.
A szervezet szerint a segítség kérése és az együttműködés nem a gyengeség jele, hanem a józan belátásé és a hatékony érdekérvényesítésé, Magyarország pedig egyedül képtelen kezelni a nehéz helyzetet, amely a tömeges menekülés nyomán állt elő. Ezért azt kérik, forduljunk az Unióhoz.
